Te melyiket választod a kéket vagy a pirosat?

A döntés a te kezedben van



Szellemi törvények - A gondolkodás törvénye

2015.04.15 08:50

Mindig olyan helyen kellene állnom, amely az örökkévalóság felé nyitva áll. 

/Romano Guardini /

Minden egyes gondolat megváltoztatja sorsunkat, sikert vagy sikertelenséget, betegséget vagy egészséget, szenvedést vagy örömet von maga után. Meg kell hát tanulnunk, hogy a lehető legoptimálisabban használjuk gondolkodásunkat. 

A legfontosabb az igazi pozitív gondolkodás: felismerni, hogy mindaz, ami velem történik, valójában jó nekem, mert szükségessé vált számomra, és segítségemre van. Ezért ajánlatos minden életfeladatot elvállalni és elvégezni, különben a sors kénytelen megismételni a leckét egészen addig, míg a feladatot meg nem oldom. A szellemi technikákat éppúgy meg kell tanulnunk, mint ahogy megtanultunk járni, enni, kerékpározni, úszni vagy akár beszélni. 

Az életben az az ember halad a legbiztosabban előre, aki a legjobban felkészült arra, hogy erejét optimálisan használja fel, lehetőségeit pedig tökéletesen kiaknázza. Életkörülményeinket gondolataink által teremtjük meg. Mi gondoljuk ezeket a gondolatokat, amelyek cselekedeteket vonnak maguk után, melyek aztán egész életünkre hatással vannak - megteremtik a mi valóságunkat. Legtöbb gondolatunk tudattalan, ám ezek a tudattalan gondolatok, melyek például a gyermekkorban születtek, éppoly hatékonyan működnek, mint például mások véleménye, megállapítása, ítélete, melyet nap mint nap hallunk, és tudattalanul befogadunk. 

Ugyanígy hatnak azok a szólások is, melyeket mi magunk nap mínt nap használunk:  

„Nem hiszem, hogy ebből lesz valami.” 

„A pénz nem ismer barátságot.” 

„Ez soha nem fog sikerülni nekem.” 

„Ma megint teljesen kivagyok.” 

Ezeknek a mondatoknak folytonos ismétlésével meggyőzzük tudatalattinkat arról, hogy ezek az állítások igazak, és a tudatalattink ennek megfelelően fog viselkedni.

A bölcs és a bolond között az a különbség, hogy a bölcs uralja gondolatait, míg a bolondot a gondolatai uralják. Azok a gondolatok, melyektől nem tudunk szabadulni, a végzetünkké válnak!!! A legtöbb ember azért nem tudja vágyait megvalósítani, mert nem tud uralkodni gondolatain. Szétszórja őket, ahelyett hogy egyetlen célra koncentrálna, és így érné el mindazt, amit csak gondolni vagy hinni képes. 

Inkább csodában reménykedik:

  • a beteg orvosi segítségben vagy egy csodagyógyszerben, s ha ez nem segít, akkor egy hipnotizőrben vagy szellemgyógyászban, aki minden különösebb gond nélkül azonnal meggyógyítja - hogy utána tovább folytassa helytelen életmódját. 
  • A szegény gyorsan akar meggazdagodni, legszívesebben egy lottófőnyeremény segítségével, ahol csekély befektetéssel nagy eredményt lehet elérni. 
  • Az egyedülálló meg akarja találni ideális partnerét a sors kegye által, anélkül hogy megkérdezné, vajon ő ideális partner-e a társa számára. 

A legritkább esetben kérdezzük meg magunktól: miért is kerültünk ilyen körülmények közé, mivel idéztük elő, és hogyan tudunk magunk segíteni rajta? Hogyan tudna egészségesebben élni vagy egyéni teljesítményeit növelni, hogyan lehet belőle ideális partner, aki automatikusan „a megfelelő" társat vonzza magához? 

Ajándékokat szeretnénk kapni, s közben elfelejtjük, hogy az ember csak azt arathatja le, amit elvetett. Pedig az élet mindig újabb lehetőségeket kínál nekünk, csupán fel kell ismernünk és ki kell használnunk

Ne ragadjunk hát le annál, hogy mi mindenben szenvedünk hiányt, mert ez csak elégedetlenséghez és agresszióhoz vezet! Mihelyt a lehetőségeinkre figyelünk, észrevesszük, hogy az élet minden pillanatban lehetőséget kínál nekünk, s életünk máris gazdagabb, mi pedig boldogabbak leszünk! Ismerjük hát fel: hiányra szükség van, mert különben nem volna már mit tenni, csakhogy lehetőség is számtalan van, és minden nehézség valójában egy álcázott lehetőség. 

A boldogság nem szerencse kérdése, hanem az élet által bőségesen kínált lehetőségek meglátásának, felismerésének, kihasználásának következménye. Teljesen mindegy, honnan jövünk, a döntő az, hogy most hová tartunk! Tegyük hát meg az első lépést a helyes irányba, és életünk meg fog változni. 

 

Mit jelent a pozitív gondolkodás? 

Mindaz, ami körülvesz bennünket, materializált elképzelés, megvalósított gondolatkép. Előbb ki kell gondolnom valamit, s az csak azután valósulhat meg. Az anyag nem más, mint az energia különféle megjelenési formája. A gondolatok energiát mozgatnak és formálnak. Az energiamegmaradás törvénye értelmében energia nem vész el, csak megjelenési formáját változtatja, átalakul. 

Minden gondolat egy teremtés, amelynek meg kell valósulnia. Életkörülményeim létemet tükrözik, változtatni csak akkor tudok rajtuk, ha magam is megváltozom. A problémák az élet által elénk állított feladatok. Valamennyi egy-egy ajándék számomra, mert a végén, ha megoldom, fontos felismerésre jutok. Valamely feladat megoldására az a legjobb időpont, amikor elém kerül. A következő pillanat ugyanis már új feladatot hoz. Ha nem oldom meg a feladatot, hanem megpróbálok kitérni előle, arra kényszerítem a sorsot, hogy megismételje a leckét, esetleg olyan időben, ami a legkevésbé sem alkalmas, vagy olyan formában, ami végképp nem kellemes. 

A pozitív gondolkodás tehát azt jelenti, hogy felismerem: minden, ami van, engem szolgál és nekem segít még akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy fájdalmas. (a pozitív gondolkodás a gondolataim kordában tartása és folyamatos edzése jó érzet kialakításával) Ennélfogva minden jó, úgynevezett negatív nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról beszélhetünk, amelynek bekövetkeztét én tettem szükségessé. A pozitív gondolkodáshoz hozzátartozik a rendszeres lelki higiénia is, ami azt jelenti, hogy reggelente mentálisan felkészítem magam a napra, és napközben újra meg újra rákapcsolódom az egyetlen tudatra, este pedig ellenőrzöm, mennyire sikerült saját mértékemhez tartanom magam, és mentálisan újraélni, mit nem sikerült még optimálisan megoldanom. Ekképpen azonnal megtisztogatok minden gondolatenergiát, mielőtt még sorscsapásként megvalósulhatna. A sikertelenség mindig csak közbülső eredmény a végleges sikerhez vezető úton. 

Bármit gondoljon is egy teremtő a hit bizonyosságával, annak meg kell valósulnia. Mindazt, amit elgondolok, el is tudom érni. Tudatom gyengesége, hogy egyidejűleg mindig csak egy gondolatot tudok kigondolni. Ha a helyes, a megfelelő gondolatot gondolom, és azt megtartom, annak igazán nagy ereje lesz. Ha a tudatunkban felmerülő gondolat - legyen az akár kívánság, elképzelés vagy cél - rögzül a tudatban, és újra meg újra aktiválódik, hasonló vagy azonos erőket fog magához vonzani, és gondolatkomplexummá sűrűsödik. Másfajta gondolatok átformálódnak vagy kilókődnek. 

Visszatekintve életünk eddigi eseményeire, láthatjuk, hogy valamennyi kívánságunk megvalósult, mely kellő ideig foglalkoztatta tudatunkat. Ez sajnos negatív vágyainkra is igaz. A félelem, az aggodalom stb. pontosan azt vonzza magához, amitől fél az ember, hiszen ilyenkor tudatunkat a félelmeinkkel és gondjainkkal foglalkozó gondolatok töltik meg. A Félelemérzet gondoskodik arról, hogy ez a gondolat újra meg újra aktiválódjon. Ilyen esetben is csak a gondolati fegyelem és a rendszeres lelki higiénia segít, amely során a nemkívánatos gondolatokat azonnal kellemes gondolatokká transzformáljuk, még mielőtt sorscsapásként manifesztálódhatnának. 

A gondolati fegyelem és a lelki higiénia két, nagyon fontos lépés fejlődésünkben. Kincsek rejlenek valamennyiünkben, ám ahhoz, hogy ezeket a kincseket felhozzuk a tudatunkba, és élni tudjunk velük, fejlődnünk kell. Képzelje el, hogy az ön belsejében egy hosszú irattekercs van, amelyre fel van írva, hogy hol találja meg a kincset. E nélkül az információ nélkül nem jutna a kincshez. Ki kell bontania ezt az irattekercset, és így tudja majd lépésről lépésre birtokba venni. 

A vágyak megfogalmazása és a pozitív gondolkodás között a döntő különbség az, hogy az előbbi esetében akarunk valamit, az utóbbi esetében pedig hiszünk valamit! A vágyak megfogalmazása akarati kérdés, amely mögött nincsen hit. A hit pedig nem más, mint a belső bizonyosság, hogy amit kívánok, az meg is valósulhat. A belső tartás teszi az embert igazán pozitív gondolkodásúvá akkor is, sőt különösen akkor, ha az életben nehézségek adódnak, hiszen felismeri bennük a feladatot és a lehetőségeket, melyeket az élet kínál neki. 

 

Hét lépés a pozitív gondolkodástól a pozitív életig 

  • 1. Pozitív gondolkodás Felismerni, hogy minden jól van, ahogy van, mert minden engem szolgál és nekem nyújt segítséget. Figyelmesen és kitartóan végigmenni az életúton. Teljes bizalommal, jó humorral, oldottan tenni, amit tenni kell. Hálatelt szívvel felismerni a látszat mögötti valóságot, és biztonságban élni a lét teljességében. 
  • 2. Pozitív érzés Nyíltan és őszintén olyannak elfogadni az embereket, amilyennek megismertük őket. Bizalommal viseltetni érzéseink iránt, és ismerni értékeinket, a teljességben élni. Az életet csak szemlélni, de nem ítélni, nagy szeretettel hagyni, hogy az történjen, aminek meg kell történnie. 
  • 3. Pozitív akarat Akarnunk kell tanulni és megérteni, megbocsátani és helyesen cselekedni. Azt kell akarnunk, amit tennünk kell! Meg kell hallanunk, mit akar az élet, és saját akaratunkat el kell engedni, és hagyni, hogy az Ő akarata beteljesüljön! 
  • 4. Pozitív beszéd Meg kell tanulnunk, hogyan fejezzük ki magunkat világosan, és véget kell vetnünk a szavak inflálódásának. Meg kell tanulni, hogy kéretlenül senkinek ne adjunk tanácsot, és hallgatni is meg kell tanulni. Szavaink és cselekedeteink legyenek őszinték, bátorítsunk és vigasztaljunk, mondjunk köszönetet és áldást. 
  • 5. Pozitív cselekvés Megfontoltan, jó érzékkel és körültekintően cselekedjünk. Legyünk szeretetteljesek, konstruktívak és segítőkészek. Legyünk tekintettel másokra, legyünk megbízhatóak és állhatatosak, függetlenül mások elvárásától. Legyünk felelősségteljesek és öntudatosak mindenben, amit teszünk. Tanuljunk meg adni és kapni, és a „belső vezetőre" hallgatva a megfelelő pillanatban azt tenni, amit kell. Tudatosan és mértékkel a legmegfelelőbbet fogyasztani. Örömmel és szabadon elfogadni és méltányolni mások szabadságát. 
  • 6. Pozitív tudat Az igazság és a valóság felismerésével éljünk önzetlen, harmonikus életet. Rendszeresen vonuljunk vissza magányunkba, és szakítsunk időt az imára és a meditációra. Egész létünket irányítsuk a Legmagasabb felé. Ismerjük fel a pillanatnyi helyzetet, és éljünk értelmes életet. 
  • 7. Pozitív élet A szellemi törvények figyelembevételével gondtalanul és higgadtan éljük az életünket, azzal a felismeréssel, hogy minden mind-egy. Ápoljuk harmonikus kapcsolatainkat, és örüljünk a legkisebb dolognak is. Örüljünk, hogy élünk, de legyünk készen bármely pillanatban a távozásra. Ameddig itt tartózkodunk, addig éljünk tisztességes, mintaszerű, egészséges életet. Egész létünket irányítsuk a Legmagasabb felé, ismerjük fel Istent mindenben, és minden pillanatot tudatosan és hálatelt szívvel éljünk meg. 
 

Tudatának megnyitásával és irányításával mindenki maga határozza meg azt a szintet, ahol é1. Mindenki maga határozza meg önmaga értékét, és annyi tiszteletet kap, amennyit önmagának megad.

Az okos a saját hibáiból tanul, a bölcs mások hibáiból, a bolond viszont sem egyikből, sem másikból. Nem kellemes dolog pancsernak lenni.

Ha tehát képességeink szinte korlátlan lehetőségét optimálisan fel akarjuk használni, mindenekelőtt ajánlatos „gondolatkúrát, mentális diétát" tartani. Mindössze annyit kell tennünk, hogy négy héten keresztül lehetőleg csak pozitív gondolatokat fogalmazzunk meg, pozitív módon nyilatkozzunk meg, érezzünk és cselekedjünk, keressük pozitív kisugárzású emberek társaságát, legyünk minél többet ilyen környezetben, engedjük, hogy pozitív szokásaink alakuljanak ki, és ezek megerősödjenek, keltsünk életre magunkban pozitív érzéseket, lehetőleg pozitív dolgokról olvassunk, és pozitív dolgokat nézzünk. 

Ezzel egy időben próbáljuk meg félelmünket, a stresszt, a bűntudatot, az aggodalmat, a kétséget, a haragot, az önsajnálatot és mindenfajta izgatottságot lehetőleg azonnal átalakítani. Hasonlóképpen törekedjünk arra is, hogy a betegségekre, a szegénységre vagy akár a véletlenre vonatkozó gondolatainkat azonnal tudatosítsuk és feloldjuk. 

Reggel és este végezzünk alapos „lelki higiéniás gyakorlatot", napközben pedig találjunk alkalmat és időt az elcsendesedésre. Valahányszor látogatónk érkezik, vagy megszólal a telefon, koncentráljuk tudatunkat, azaz tudatosítsuk magunkban, kik is vagyunk valójában, és ezzel az „élesre állított" tudattal cselekedjünk. Csináljuk ezt a „kúrát" fegyelmezetten négy héten át. Az eredmény meg fogja győzni önt a lelki higiéniás kúra helyességéről, s ez végül szokássá válik majd. Tanulja meg, hogy olyan gondolatokra gondoljon, melyeknek következményét szívesen látja megvalósulni életében. A láthatatlan ugyanis nem azt jelenti, hogy egyben hatástalan is!

 

A lelki higiénia elmélete és gyakorlata 

Nem újdonság, hogy a lelki higiénia éppoly fontos szerepet játszik az ember lelki egészségének megőrzésében, mint a testi higiénia a testi egészség megőrzésében. Már a századfordulón megjelent néhány publikáció ebben a témában, csakhogy nem nagyon figyeltek fel rá az emberek. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy nem volt használható utasítás arra vonatkozóan, mit tehet az ember annak érdekében, hogy lelki egészségét megőrizze és stabilizálja. A testi higiénia is akkor terjedt el szélesebb körben, amikor már konkrét szabályokat tudatosítottak az emberekkel, mint például a rendszeres kézmosás, fürdés és fogmosás. Ehhez kapcsolódott a fertőző betegek elkülönítése annak érdekében, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább. Logikus és érthető szabály volt, melynek segítségével az olyan testi fertőző betegségeket, mint a pestis, a tífusz és a kolera, vissza tudták szorítani és le tudták győzni, legalábbis az ipari országokban. 

A szellemi-lelki területeken ugyanúgy megtaláljuk a „fertőző betegségeket" és „járványokat", melyek újból és újból felütik fejüket, és egyre szélesebb körben terjednek, ha a rendszeres lelki higiénia gyakorlásával meg nem előzzük. A szokássá vált lelki higiénia hozzásegít bennünket ahhoz, hogy valóban egészséges szellemi-lelki életet élhessünk. A szellemi-lelki fertőzések között meg kell említenünk a haragot, a félelmet, a stresszt, az aggodalmat, a gyűlöletet, a bűntudatot, az agressziót. Egyikkel-másikkal vagy akár ezek kombinációjával valamennyien újra meg újra megfertőződünk, s ez ellen csak a rendszeres lelki higiénia nyújt segítséget. 

Ennek egyik legfontosabb eleme az esti „mentális újraátélés", amely során valamennyi fertőzött energiát feloldjuk, és a negatívot pozitívvá formáljuk át, mielőtt kárt okozhatnának bennünk. További fontos eleme a lelki higiéniának az is, hogy  minden embert a legnagyobb jóindulattal, sőt szeretettel el tudjunk fogadni olyannak, amilyen. A szellemi-lelki fertőzéseket csak akkor tudjuk végérvényesen kiiktatni életünkből, ha a lelki higiénia rendszeres gyakorlattá válik. Ennek eredményeképpen harmonikus lélekkel és rendíthetetlen nyugalommal élhetjük életünket. A gondolkodás egyre inkább fölöslegessé válik, amint az igaz értelem megnövekedik. Aki tökéletes, annak már nem kell gondolkodnia a dolgokon, az már mindent tud, és spontán cselekszik. A gondolkodás csupán helyettesíti a még fogyatékos értelmet.

Minél nagyobb az értelem, annál kisebb szükségünk van a gondolkodásra, mert egyszerűen felismerjük a látszat mögött lévő valóságot anélkül, hogy gondolkodnunk kellene rajta. Ameddig értelmünk még nem tökéletes, kénytelenek vagyunk gondolkodni. Mindent előre el kell terveznünk, s ha elérkezett az adott pillanat, gondolatainknak megfelelően cselekszünk. Ekképpen állandóan a múltból kiindulva cselekszünk, holott előfordulhat az is, hogy már rég megváltozott a szituáció. Mindaddig, amíg gondolkodunk, cselekedeteinket a múlt határozza meg, holott minden örökösen változik, minden folytonos áramlásban van. Még azt is meg kell gondolnunk, mivel tudunk örömet szerezni feleségünknek, társunknak, holott ha valóban szeretünk, már nem is kell fontolgatnunk. Egyszerűen szeretetből cselekszünk, és biztosak lehetünk benne, hogy minden pillanatban azt tesszük, ami a legmegfelelőbb. A gondolkodás gyakorta nem más, mint a hiányzó szeretet pótlása.

Gondolkodni nagyszerű dolog, és meg kell tanulnunk helyesen élni vele, ám soha ne feledjük, hogy a gondolkodás mindig csupán pótlék: a leglényegesebbet, a bölcsességet és a szeretetet helyettesíti.

 

....