Játszunk egyet, jó?
Kérdezünk, és ha tudtok, adjatok választ. Nem feltétlen nekem, sokkal inkább magatoknak!
- Vajon ki mondta, ha mondta egyáltalán valaha is, hogy bele kell rokkanni az életbe?
- Hogy annyit kell dolgozni, hogy ne lássunk mást, csak az íróasztalt?
- Vagy annyit kell gürizni, hogy ne lásd a családodat, mert éjjel-nappal a munkád miatt élsz?
- Persze kell a pénz a megélhetéshez, de azon felül???? Ki mondta azt, hogy legyél saját magad rabja, mert csak az boldogít?
- És boldogít egyáltalán? T
- e boldog vagy, ha sokat hajtasz, ha ki sem látsz a munkából?
- Vagy csak elégedettséget okoz?
- Mi tesz egyáltalán boldoggá?
- Az elismerés? A hírnév? A képzettség? A siker? Ezek valódi boldogságok? Vagy csak olyan, ami azért okoz örömöt, mert akartad. Mert meg akartad szerezni... Mert el akartad érni... És ahogy meglett, mellé került a pipa, és ezzel vége is lett.
- Miért teszed?
- Elvárják tőled?
- Apádnak, anyádnak akarsz megfelelni?
- A társadalomba akarsz rangot és elismertséget szerezni?
- Miért nem elég, ha a saját magad által támasztott vágyaknak felelsz meg?
- Tisztában vagy egyáltalán azzal, mire vágysz? Segítsek? Mondjuk harmóniára? Békességre? Felhőtlen kikapcsolódásra? Olyan munkára, amiben kiteljesedhetsz, mégsem érzed úgy, hogy közben kiszívják a véredet....
- Amúgy, meg tudod határozni azt a pillanatot, amikor utoljára boldog voltál?
- Egyáltalán, tudod még, mi tesz boldoggá?
- És meg mered tenni, hogy boldog légy? Hogy szeress? Hogy rátalálj a belső vágyaidra? Hogy merd élni az életedet? Vagy csak kiszolgáltatott porszemként keringesz ebben az életnek nevezett időtartamban?
- Tényleg? Ennyi lenne az egész?