"Mert nem jó a harag, méreggel tölti meg a lelket s beszennyezi a gondolkodást."
(Wass Albert)
Sok emberrel találkozunk és sokan nem is tudják, hogy haragot táplálnak testükben, lelkükben, szellemükben. Rengeteg ember van, aki haragszik a társára, gyerekére, főnökére, embertársaira. A beszélgetésekből, célzásokból, történetekből derül ki, hogy milyen mély harag lakozik egyes emberben, amit nem enged, mert az ővé, hiszen már olyan sokat szenvedett miatta, haragudni kell erre-arra...
De miért is haragszunk? És ezzel kinek is ártunk?
Dühünket “vészjelzőként kezelhetjük, hogy ráébresszen minket kielégítetlen szükségleteinkre és arra, hogy jelenlegi gondolkodásmódunk nem oda vezet minket, ahol ki tudnánk azokat elégíteni. Igényeink kielégítéséhez energiára is szükségünk van. A düh azonban energiát pazarol el mások büntetésére, ahelyett, hogy az energia saját szükségleteink kielégítésére hasznosulna.”
Sokan azt hiszik, ha haragot táplálnak valaki vagy valami iránt, akkor azt megbűntetik a haragjukkal, van aki átkot is szór a megharagító személyre, csoportra. De ez nagyon téves hit, hiszen a személy akire haragszik, tudomást sem vesz róla és nem neki árt vele, hanem saját magának. Saját maga iránt táplál, mély haragot, mérgezi a szervezetét, amiből igen súlyos betegségek alakulnak ki!
Harag, mi is a harag?
A magyar nyelv ezt nagyon szépen ki tudja fejezni és nagyon szépen meg lehet érteni. Figyeld csak...
... Ha ilyen autóm lenne, mint neki....
... Ha jobban szeretett volna ...
... Ha megbecsülne ....
... Ha ilyen munkám volna ...
... Ha nem hazudna ...
... Ha ez a világ ilyen lenne ...
... Ha a képviselők nem lopnának ...
... Ha ...
... Ha ... ha... ha ... ha... és folytatódhatna a sor bármivel.
A "Ha" ragozása = Harag!
Harag az emberi lélek azon indulata, mely a megsértett, megrövidített, várakozásaiban megcsalatkozott, szokásaiban megzavart, önérzetében sértett ember lelkében ezen dolgok okozója ellen támad.
Harag a méreg, szervezetünket méreggel telítjük meg, még egy apró bosszankodással is. Azután csodálkozunk, ha a méregtelenítési máj funkciók leállnak. Addig mérgelődik az ember, amíg ezt szépen lejelzi a fizikai szervezet, hogy nem működik a méregtelenítése. Meg mérgezi saját magát. Miért mert mérges. Ekkor, ha véletlen orvoshoz fordulunk, azonnal kiderül, hogy a májunkkal van bajunk. Ezt az orvos nem fogja elmondani, hogy a mérhetetlen düh, harag, bosszankodás miatt alakult ez így ki. Majd keres valamit, amire ráfoghatja: pl, ital, vegyi anyagok használata, nehézfém terheltség stb... kapsz rá gyógyszert jól nyakon vágva a tünetet és a valódi ok nincsen megoldva!
Gondolkozz el rajta, te hányszor bosszankodsz akár apró, akár mély régi sérelmeken? Megéri folyamatosan mérgezni önmagadat? Úgye, hogy nem, mert nem a másiknak ártasz vele, hanem csak és kizárólag önmagadnak. Egy szomorú, önsajnálkozó, mérges, ráncos, meggyötört tekintet fog vissza nézni a tükörből rád és az te vagy, aki haragszik az egész világra. Kell ez bárkinek is? Nem!
Akkor gondolkozz el egy kicsit, hogy miért is haragszol? Mi az ok? Honnan indult az egész harag? Mi váltotta ki? Mennyi ideje hordozod magadban? Gondold végig a történetet a másik fél oldaláról, akire haragszol? Ő vajon tudja? Ha van rá mód beszéld meg vele, hogy megértsd! Ha megérted a szituációt, ami kiváltotta a haragot benned, akkor meg történik a megértés és ezzel el is tud múlni a harag. Ami felüdülés a testnek és léleknek!
Pl, elhagyott a férjed és te nem érzed igazságosnak a helyzetet és égtelen haragra gerjedsz. Felemészt a düh, mérges vagy rá. Érzed a szádban a keserű ízt? Igen, hiszen mérget táplálsz önmagadban. Mérgezed önmagadat minden nap és a körülötted lévő szeretteidet pedig elveszíted, mert kiállhatatlan leszel. Ha meg tudod érteni miért hagyott el, akkor azonnal más képet kapsz róla. Ha nem tudod megbeszélni vele, akkor gondolkozz el azon, hogy az elmúlt időben, időszakokban, években hogyan vélekedtél gondolatban és cselekedetekben a férjedről? Gondoltál rá, hogy nincs is rá szükséged? Miért is vagy vele? Kell e neked ez az egész? Megcsal-e vagy sem? Kétségbe vontad, hogy téged szeret? Unalmas az életed mellette? Üresség gyötör? ...stb... Ilyen és ehhez hasonló gondolatok átsuhantak -e az elméden? Ha igen, akkor az a rossz hírem, biztos, hogy te idézted elő ezt az állapotot. És ha továbbra sem érted meg az egészet akkor komolyabb testi tünetei lesznek hogy haragszol.
Ha egy kormányra vagy képviselőkre haragszol, mert nekik milyen jó, akkor gondolkozz el rajta, hogy tényleg jó e nekik vagy csak irigykedsz a harag mellé? Miért más életével foglalkozol és mérgezed a sajátodat?
Mielőtt cselekszel bármit is, mindig tedd fel magadnak a kérdést, hogy - ha ugyan ezt velem cselekednék az jó lenne nekem?
- ha mérgelődöm, akkor megváltozik az életem?
- ha mérgelődöm, attól lehet nekem jobb?
Keress egy célt és nem lesz időd mérgezni magad! Élj lelkesedésből és örömmel!
1, Amikor elönt a düh, megálljt parancsolok! Nem engedem, hogy kitörjön! (Gyakorlás!) A düh vészjelző: kielégítetlen szükségletem van!