"Ha nem vetkőzöd le magadról személyiségedet, sosem fogsz rálelni egyéniségedre. Egyéniségedet a léttől nyerted, személyiségedet a társadalom erőszakolta rád. A személyiség puszta társadalmi érdek.
A társadalom nem tűri az egyéniséget, mert az igazi egyéniség nem követi birkamód a nyájat. Inkább az oroszlán tulajdonságaival bír, mely a saját útját járja.
A birka folyton a társaihoz bújik abban a reményben, hogy megnyugtató menedékre lel köztük. A nyáj közepén teljes biztonságban érzi magát. Ha valaki rátámad, társai közt minden esélye megvan arra, hogy sértetlenül megússza. Még hogy egyedül lenni?
Csak az oroszlán jár egyedül!
Márpedig mindannyian oroszlánnak születünk, rossz beidegződéseinkért egyedül a társadalom felelős - a társadalom sulykolja belénk a birkagondolkodást. Ránk erőszakolja a személyiséget - egy megnyugtató, kedves, igen kellemes és főként engedelmes személyiséget.
A társadalom rabszolgákat akar, semmi szüksége a szabadság rendíthetetlenül elkötelezett híveire. A társadalomnak rabszolgákra van szüksége, hiszen az engedelmesség a hagyományos érdeke."
Egy régi zen történetet idéz fel az oroszlánról, amelyet birkák neveltek fel és aki maga is birkának gondolta magát mindaddig, amíg egy öreg oroszlán nyakon nem csípte és el nem rángatta magával egy tavacskához, ahol megmutatta neki a tükörképét a vízben. Sokan hasonlítanak közülünk erre az oroszlánra: az önmagunkról alkotott képünk nem a saját, közvetlen tapasztalatunkból származik, csupán elfogadjuk mások véleményét. A kívülről ránk erőszakolt "személyiség" foglalja el annak az egyéniségnek a helyét, amely saját bensőnkből bontakozhatott volna ki, s újabb birkává válunk a nyájban, amely képtelen a saját útját járni és nincs tudatában valódi kilétének.
Ideje szemügyre venni magad a víztükörben és megtenni a kellő lépést, hogy kitörj a mások által beléd sulykolt énkép keretei közül. Táncolj, futkározz, énekelj, fess, tanulj, olvass - tégy meg bármit, amivel felébresztheted végre a benned szunnyadó oroszlánt!